29 szeptember 2015

Mama

Az elmúlt hetekben sajnos elvesztettük szeretett nagymamámat. Elég gyorsan sajnos... Scrapbookosként egyértelműen egy oldal készítésével éreztem úgy, hogy leróvom a tiszteletem előtte. Mamám az akinek rengeteg mindent köszönhetek.



Egy rendíthetetlen jellem volt, aki szikla szilárdan állt bármilyen akadály előtt. Méltóságteljes és büszke. Kemény, mint a Tarzan sarka :) Ugyanakkor rendkívül mély-érzésű nő, aki verset írt minden jeles családi alkalomra... Legyen az egy szülinap, egy esküvő, vagy egy születendő gyermek. De képtelen volt felolvasni, mert potyogtak a könnyei közben... Pedig egyébként SOHA semmilyen körülmény között nem engedte, hogy valaki sírni lássa... Mindig azt mondta, hogy ő a fejében elhatározza, hogy ő az erősebb. Épp ezért SOHA NEM járt orvoshoz. Ellenben egész nap ügyeket intézet. Bárkinek szívesen segített. Hivatalokba, vagy épp bevásárolni járt. Mindent rá lehetett bízni. Erre is azt mondta, hogy nem engedi meg magának, hogy az "öregség" uralkodjon a napjain és ezzel tartja fitten magát. Lelkiismeretes, erős, konzervatív nő volt. De nyitott volt a mi fiatalságunkra is. :)

"Amíg éltél szerettünk, amíg mi élünk el nem feledünk!"



 Még több részletfotó és leírás a  

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

top social